BEVEZETÉS Az ember életének szebbé tételében nagy szerepet játszanak a
művészetek. A munkában elfáradt test és szellem egyformán felüdül az irodalom,
zene, festészet, szobrászat, építészet és más művészetek haladó szellemű
alkotásain. A művészetek legtöbb ágával sok embernek van kapcsolata, de az
építészet birodalmában kevesen igazodnak el. Pedig e művészet alkotásai, az
épületek talán a legközelebb állanak mindennapi életünkhöz, hiszen annak
kereteit alkotják. De csak alig néhányan tudják helyesen megítélni, hogy a
sűrűn, talán naponta is látott épületek milyen építőszándéknak köszönhetik
létüket, milyen művészi térformáló-akaratnak, milyen szerkesztő tudásnak,
technikai készségnek tükrei, mely korban keletkeztek, milyen művészek alkotásai.
Könyvekről, zenéről, festészetről gyakran hallunk, olvasunk, az építészet
kérdéseiről úgyszólván soha. Csak kevesen járatosak az építészet területén. Mi
lehet ennek az oka? Oka lehet az, hogy az épületeket formáló szerkesztési elvek
és szerkezetek csak bizonyos előtanulmányok után érthetők meg. Oka az is, hogy
az építészeti irodalom kifejezési nyelve lényegében elvont, és ennek az
absztrakt nyelvnek megértéséhez szintén előtanulmányok szükségesek. Továbbá az
épületek állandóan változó célra történő felhasználása is befolyásolja azok
tiszta művészi szempontból való értékelését. Végül oka az, hogy kevesen hívták
fel a figyelmet az építészet szépségeire, érdekességére. Építészeti irodalmunk
nem tekinthet vissza sem régi múltra, sem nagyszámú könyvre, azonban újabban
örvendetesen sok ilyen tárgyú munka igyekszik pótolni a régi hiányokat. E
könyvek céljuk szerint legtöbbször csak az építészet egy-egy korszakával, vagy
egy szűkebb területen található építészettel, vagy különös szerkezetekkel,
sajátos problémákkal foglalkoznak, és a szakkönyvek részletességével tárgyalják
az építészet kérdéseit. így a lényeg kiemelése az olvasó számára túlságosan
bonyolult feladat. Ezért vállalkoztunk arra, hogy a stílusok kialakításának
leglényegesebb jellemzőit írásban és rajzban tömören összefoglaljuk, és ezzel az
építészetről elmondjunk annyit, amennyi a fő vonások megismeréséhez segít. A
stílusokat legkönnyebben sajátságos jegyeikről ismerhetjük fel. így közismertté
vált a román stílus ?kerekablaka, míg a csúcsíves ablak, a gótikára