A regénytrilógia első kötetében az Észak és Dél-ben tanúi lehettünk hogyan
fonódtak a barátság, a szerelem - és olykor a gyűlölet - szálai az északi Hazard
és a déli Main család tagjai között, egészen addig, amíg el nem érkezett a nagy
próbatétel ideje, amelyről kezdetben mindenki azt hitte ugyan, hogy legfeljebb
néhány hónapig tarthat. Az Észak és Dél, az Unió és a Konföderáció a jövőbe
száguldó gyáripar, és a múlthoz görcsösen ragaszkodó rabszolgamunkán alapuló
ültetvényes rendszer összecsapása azonban korántsem az a romantikus kaland,
aminek kezdetben a Walter Scottért rajongó déli fiatalurak képzelik. Négyévnyi
szakadatlan, egyre elkeseredettebb és brutálisabb rombolás és gyilkolás
közepette zajlik le Amerika lényegének - mint a szerző írja utószavában -
legnagyobb átfogalmazása. A változás alól egyetlen szereplő sem vonhatja ki
magát. A polgárháború a rosszakból kihozza a legrosszabbat, másokat viszont -
fájdalmas tapasztalatok árán - megszabadít öröklött előítéleteiktől. Életvidám
sihederből kiégett lelkű mizantrópot csinál, felvilágosult, fájdalmas
veszteségek után találkoznak újra a megmaradt Hazardok és Mainek, hogy
megbizonyosodjanak róla: a két család között szövődött szeretet és szerelem
kötése túlélte-e a háború pusztítását. A háborúért amelynek rengeteg helyszínére
elkalauzolja a szerző, a minisztériumok hatalmi intrikáitól le a banditává
züllött katonaszökevények garázdálkodásáig - helyzetek és helyszínek, izgalmak
és szenvedélyek gazdag és színes szövedékét kínálva az olvasónak.