Az út, mely szóba-fogható, nem az öröktől-való; a szó, mely rája-mondható, nem
az örök szó. Ha neve nincs: ég s föld alapja; ha neve van: minden dolgok anyja.
Ahogy Weöres Sándor nyomán a mai magyar irodalom ismeri: Tao Te King, vagyis Az
Út és Erény könyve az a könyv, amelyben a hagyomány szerint a filozófiai
taoizmus alapítómestere, Lao-ce könnyen megjegyezhető formában összegezte a tao
szerinti élet tanításait. A könyv legfontosabb üzenete a követendő úttal, a
taóval való harmónia keresésének keretbe foglalása. A taoizmus legfontosabb
tanítása harmóniát találni a természet erőit mozgató teremtő őserővel, elérni a
nem-cselekvés (Wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a
halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást. A taoizmus egyik legismertebb
mestere, Lao-ce, a hagyomány szerint megvalósította ezt az állapotot, s miután a
Tao-te-king tanításait lediktálta egy őt kérlelő határőrnek, elhagyta a
civilizált világot, és halhatatlan remeteként élt tovább egy ismeretlen helyen.
A kötetet Orosz István illusztrálta.