Az emberi szellemet a hiszékenység bársonyosan simogatja, a misztikum kéjesen
borzongatja, a tudatlanság pedig úgysem fáj. Ezekből következik, hogy jókora
szeméthalom éktelenkedhet a fejekben. Ebben a gyűjteményben csupán a szellemi
szemetek töredékéről esik szó; tehát nem teljes, sem szigorú rendszer, hanem
esetleges és önkényes válogatás eredménye. Mondanivalóját akként lehetne
megfogalmazni: adalékok az emberiség, főleg a huszadik század
kultúrtörténetéhez. A változatosság igénye rávette a szerzőt, hogy kinevezze
magát szerkesztőnek is. Ugyanis a témák egy részét hozzáértő és kiváló
személyiségeknek a sajtóban megjelent cikkéből állította össze.