Mindig érhetik meglepetések az embert... Békésen pihen tóparti nyaralójában
családjával, amikor fergetes vihar kerekedik, fákat csavar ki tövestül,
leszaggatja a tetőt. Kitombolja magát, majd elvonul. És akkor a tó fölött
leszáll a köd. Egyre közeledik, mindent beborít, és valamilyen furcsa csápok,
nyúlványok, tapadókorongok kúsznak elő belőle, és amit megragadnak... Szóval nem
árt meghallgatni az időjárás-jelentést! A klubban kártyázik a barátaival, de
hiányzik egy játékos. Sebaj, az ott ülő jól nevelt idegen felajánlja, hogy
beszáll a partiba. Csakhogy az úriember nem hajlandó kezet fogni
bemutatkozáskor. Ez az egyszerű udvariassági gesztus ugyanis végzetes
következményekkel járhat. Ne erőltessük! Jobb a békesség! Régi kacatok között
talál egy játék majmot. A tengerész papa hozta tán külföldről, fura egy jószág -
és milyen ocsmányul vigyorog! És hogy került a padlásra, holott már évekkel
azelőtt kidobták?! Miért tér mindig vissza? Megrendeli a tejet, narancslevet
stb., hisz milyen jó is az, ha házhoz szállítják a reggelit! Hajnalban jön a
pofás kis teherautó, a tejesember meg lerakja az ajtó elé az árut... ja, hogy
esetleg földúsította az üvegek tartalmát? Talán mégis jobb, ha elugrunk a
boltba! Hajótörést szenved, lakatlan szigetre vetődik. Néhány alapvető dolgot
sikerül megmentenie, például ceruzát, kést, varrókészletet meg két kiló
heroint... A sziget olyannyira kopár, hogy legfeljebb egy-két sirály száll le
rá, de nagyon nehéz ám elkapni a fürge jószágot, pláne úgy, hogy vadászat közben
kitörik az ember bokája! A seb elfertőződhet, de ott a kés... A túlélésnek ára
van! A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King vérfagyasztó történeteinek újabb
kötete garantálja a Kedves Olvasó napi borzongásadagját. Nyugodt álomról azonban
szó se essék!