A ?művészet története sorozat ezzel a tizenhatodik, a huszadik század
legfrissebb irányzatainak szentelt kötettel zárul. A második világháború végleg
eltemette azt a régi elképzelést, miszerint a progresszió folytonos haladás az
erkölcsi és anyagi tökéletesedés felé. A háborúk, a népirtások, a technika
önkényuralma, a természet pusztítása megrendítették a nyugati gondolkodást, és
nyugtalanságot váltottak ki a művészekben. A nyugati művészet központja
Párizsból New Yorkba tevődött át, s hatása, hatékonysága a médiumokon keresztül
nőtt, miközben a jellege változott. Az utóbbi évtizedek művészetében láthatjuk,
hogy nem létezik egységes esztétikai irány, hanem különböző, egymásnak
ellentmondó, és néha egymással lazán kapcsolódó irányzatok elszaporodása
jellemző. Hol kötődik az új modernség kompromisszuma: az etikában vagy az
üzletben? Talán abban a feszültségben rejlik a kortárs művészet létének
igazsága, melyet ez a kérdés felvet? Idézhetnénk szerzőket, műveket: ?Vásárolok,
tehát vagyok?? (Barbara Kruger), ?Mindenki művész?.? (Joseph Beuys), ? Mindenki
híres lehet tizenöt percre?? (Andy Warhol). Az új műfajokból egy kis ízelítő:
happening, performance, multimédiás environment. A kötet, melyet gazdag
illusztrációs anyag kísér, segítséget nyújt az Olvasónak napjaink művészeti
panorámájának megértéséhez. A kötetet alapos bibliográfia teszi teljessé,
valamint a sorozat mind a tizenhat kötetének illusztráció-, illetve képjegyzéke,
amely a szerzők és a címek felől is segít az illusztrációs anyag kezelésében.