Audi. Vide. Tace. Meglehet, hogy pillanatnyilag a Cateni köztársaság, vagyis a
Hierarchia a világ ura, de minden felett ők sem rendelkeznek. Úgy tudják, hogy
Vis Telimus a nevem. Úgy tudják, hogy három évvel ezelőtt egy tragikus baleset
következtében veszítettem el a szüleimet, és hogy az árvaságból csakis a jó
szerencsém emelt fel a legelitebb és legexkluzívabb iskolájukba. Úgy tudják,
hogy miután végzek, boldogan válok én is részévé civilizált társadalmuknak, és
engedem át erőmet, szellemi energiámat és tettvágyamat ? vagy ahogy ők
egyszeruen hívják, az akaratomat ? a felettem állóknak, hogy elszívják belőlem,
ahogy sok millió társammal tették. Elvégre mindenkinek ez a sorsa és
kötelessége. Úgy tudják, hogy közéjük tartozom, és hisznek nekem. Az igazság
azonban az, hogy azért küldtek az Akadémiára, hogy válaszokat találjak bizonyos
kérdésekre. Hogy feltárjak egy gyilkosságot. Hogy rábukkanjak egy ősrégi
fegyverre. Hogy olyan titkokat leplezzek le, melyek az egész köztársaságot
darabokra téphetik. És az igazság az is, hogy soha, de soha nem engedem át az
akaratomat a birodalomnak, amely az egész családomat kiirtotta. Mindehhez fel
kell jutnom az Akadémia ranglétrájának csúcsára. Mosolyognom és barátkoznom
kell, elhitetni velük, hogy közéjük tartozom. És mindenképpen győznöm kell. Mert
különben akik ismerik az igazi nevemet és a markukban tartanak, nem veszik
hasznomat többé. Márpedig ha a Hierarchia számára világossá válik, hogy ki is
vagyok valójában, akkor azonnal végeznek velem is.