A puránák a Védák kiegészítő részeként az ősi indiai irodalom és költői
kreativitás gyöngyszemei, s ma is örök érvényű eszmék forrásai. Néhányuk, mint
ahogy a Nárada-purána is, a történetírás ősi enciklopédiái, s hiteles forrásként
jelennek meg a művészeti, tudományos, illetve az emberhez méltó élet (Dharma)
témaköreiben. Ilyenek például az adományozás, a közjó érdekében végzett tettek,
a szent helyekre tett zarándoklat, az elme (Manasz) megtisztítása, a szakrális
szertartások és fogadalmak, a beavatás, a mantra-meditáció és az imádat
módszerei. Vjászadéva - Bakos Attila: Nárada Purána jógakönyvEzek a művek az
évszázadok során finoman és következetesen egyesítették az Ágamikus és a Védikus
hagyományokat. Az Ágamák isteni kinyilatkoztatáson alapuló szentírások, melyek
feltárják a teremtést és megsemmisülés, az Isten imádatát, a mantrák ismétlését,
a beteljesedést, a hatféle kívánalomnak való megfelelés eszközeit (kitartás,
elszántság, szilárdság, valós tudás, szilárd meggyőződés és függetlenség), a
meditáció típusait (Dhjána) és a jóga négy útját (a cselekvés, odaadás, tudás
jógája, illetve a királyi út vagy rádzsa-jóga).A Nárada-purána a tizennyolc
mahá-purána hatodik tagja, s eredetileg 25000 verset ölelt fel. Bár kimondottan
Visnu követő, azaz Vaisnava műnek számít, mégis erőteljesen hangsúlyozza Siva és
Visnu eredendő egységét, mint az Abszolút Valóság, a Parabrahman
átalakulásait.Elsődleges témái az emberi élet valódi céljainak (Purusártha)
feltárása, a megvalósítás útja, a jóga és a meditáció folyamata, az Abszolút
Igazság. Továbbá a Legfelsőbb Önvaló vagy Lélek (Átman) megtapasztalása, a
világegyetem teremtése, az Isten megtestesülései és az iránta való odaadás
megnyilvánulásai, valamint a megvilágosodásról (Moksa) szóló tanítás.