Miután elolvastam Viviane Villamont e könyvét, utánanéztem az interneten, mit
illik tudni róla. Ért néhány kisebb-nagyobb meglepetés. Ilyen volt például, hogy
a világ számos nyelvén kiadták, és mindenütt villámgyorsan bestseller lett
belőle, továbbá hogy egy bizonyos Joska Pilissy francia filmet rendezett belőle.
Még inkább ámultam azonban, amikor egy irodalomértő ember nyilatkozatában azt
olvastam, hogy lektűr. Nem fitymálólag mondta, de azért elkerekedett a szemem:
valóban olvasmányos, fordulatos, megható, mulatságos - de nekem meg sem fordult
a fejemben, hogy ne a legértékesebb szépirodalom volna. A Kisdarázs becenévre
hallgató kislány egy vidám, bohém apa és egy hisztérikus, semmirekellő anya
lánya. Utóbbi otthagyja a férjét meg a kislányt, akit aztán még egy börtönszerű,
kolostori iskolába is bead, majd éveken át minden módon akadályozza, hogy férje
elváljon tőle, és magához vegye gyermeküket. Ez így elég komoly história volna,
csakhogy Kisdarázs okos, vagány, talpraesett és jó humorú gyerek, ami bőven
elég, hogy a külső szemlélő (olvasó) ne egy Légy jó mindhalálig-szerű rémálomban
találja magát. Aki e könyvet először a kezembe adta, azt is elárulta, hogy
évente előveszi, pityereg rajta egy kicsit - de aztán a következő évben megint
elolvassa... (Kőrös László)