Jószerivel szűz területet tár fel ez a kötet: az Urálon inneni nyelvrokonaink -
a finnek, karjalaiak, izsorok, vepszék, vótok, észtek, mordvinok, cseremiszek,
votjákok és zürjének - népköltészetének egy sajátos ágából ad Bereczki Gábor
válogatásában ízelítőt - az ősi hit- és szokásvilághoz kapcsolódó
ráolvasásokból, varázsigékből, pogány imádságokból, halott- és
menyasszonysiratókból. Több rétegű élményt kínál tehát: átélhető közelségbe
hozza ezeknek a népeknek a pogány kori, de némely tekintetben sok helyütt ma is
eleven világképét, gondolkodásmódját és életformáját, félelmeit és reményeit, a
gyász és a nász szertartásait, melyek - kivált a menyasszonysiratók esetében -
valóságos drámaciklussá kerekednek; mind e közben pedig mintegy a költészet
születésének folyamatába is beavat. Mert a varázsigék vagy a siratók célja ugyan
nem a gyönyörködtetés, de hatni a szó erejével, tehát önkéntelenül is a
költészet eszközeivel akarnak - és mi mással is hatnának miránk, akik nem
vagyunk részesei az alkalmaknak és a közvetlen szükségleteknek, amelyek ezeket a
varázsigéket, imádságokat és siratókat létrehívták?