A keszegfélék szerepe a horgászzsákmányban A fogási eredménynaplók tanúsága
szerint a magyar horgászok zsákmányának 40-43 százaléka évről évre a
keszegfélékből és más, gyakrabban fogható kisebb testű halfajokból áll. A
naplókba Egyéb halak címen 1975-ben bevallott fogás megközelítette az egymillió
kg-ot. Mivel a horgászszervezetek ismételt felhívása ellenére a fogási
eredménynaplók vezetése terén még sok a kívánnivaló, s ezek között az egyik
éppen az, hogy számos horgász a keszegféléket nem tekinti megörökítésre érdemes
zsákmánynak, megállapítható: fogásunk mintegy fele e könyv tárgyát képező
halfajokból tevődik össze. A keszegfélék ezt a zsákmányban elfoglalt előkelő
helyüket legutóbbi években annak ellenére is megőrizték, hogy a horgászok
kezelésében levő vizek területe, valamint ezeknek a vizeknek telepítése nemes
halfajokkal két és félszeresére emelkedett. A horgászok többségének kilátása
elsőrendű haszon halzsákmány szerzésére tehát lényegesen megjavult.
Nyugat-Európa horgászatában a keszegfélék még fontosabb szerepet töltenek be,
mint hazánkban. A rendkívül előrehaladott iparosodás velejárójaként a folyók és
a csatornák vize - néhány kivételtől eltekintve - olyan mértékben szennyezett,
hogy azokban úgyszólván csak másodrendű halfajok élnek meg. A horgászok túlnyomó
többségének zsákmánya ezért a keszegfélékből áll. Ennek tudható be, hogy ezeknek
az országoknak a horgászcikk ipara hihetetlen finomságú felszerelési tárgyakat
állít elő, amelyek bármelyik horgászcikk-kereskedésben bármikor beszerezhetők. A
nemzetközi halfogó versenyeken, így általában a francia, a belga, a luxemburgi
és az olasz csapatok, illetve versenyzők bizonyulnak a legeredményesebbeknek.