
AZ IDŐ ÓSÁGA
Kalendáriumtörténeti tanulmányok Szerző: Dukkon Ágnes L'Harmattan Kiadó, 2024 A
könyv címében szereplő idézet - Az idő ósága... - a jeles manierista költő,
Rimay János versének kezdősorából származik, s a Kalendárium és az Idő
összefüggésére utal. A könyv öt nagyobb egységből épül fel: művelődéstörténet,
irodalomtörténet és nyelv, történelem, a késmárki polihisztor, Frölich Dávid
kalendáriumai - tudománytörténeti megközelítésben és végül a kalendáriumkutatás
nemzetközi távlatai. A szerző komplex, szintetikus látásmódból igyekszik ezt a
változatos, időben és térben nagy távolságokat átfogó műfajt, illetve ennek kora
újkori, főképpen Közép-Európára jellemző változatait megragadni, s átfogó képet
adni a kalendáriumok jelentőségéről a XVI. század második felétől a XVIII.
század elejéig tartó korszakban. A könyvben egyebek közt helyet kapnak izgalmas
irodalmi kapcsolatok, mint például a Franciaországban ismert, középkori
Lázár-vízió kalendáriumi változatának magyar vonatkozásai, a Carmina Burana és a
kalendáriumi rigmusok tipológiai hasonlóságai, a kalendáriumok történelmi,
etnográfiai, asztrológiai mellékletei, viták a csillaghitről és a szabad
akaratról, valamint az illusztrációk elemzése (képek, jelképek, dekorációk). A
műfaj természetéből következően kuriózumokról, fantasztikus lényekről, egzotikus
földrajzi helyekről és népekről, továbbá a régebbi és az egykorú történelem
eseményeiről is hírt adnak a kalendáriumok, a tanítás és a szórakoztatás elvét
követve. A középkortól kezdve lassan fölhalmozódó kulturális javak európai
áramlásának útjairól, módjairól, közvetítő eszközeiről az érdeklődő olvasó sok
új ismerethez, vagy a meglévő tudásanyag árnyaltabb, mélyebb megértéséhez juthat
el a könyv segítségével. Dukkon Ágnes irodalomtörténész, szlavista, az ELTE BTK
professor emeritusa. Tudományos munkássága két fő kutatási területre
összpontosul: a régi magyar irodalomra, azon belül a kora újkori kalendáriumok
kutatására, valamint a XIX. századi orosz irodalomra. Ez utóbbi területen
elsősorban Gogol és Dosztojevszkij életműve, továbbá a magyar-orosz irodalmi
kapcsolatok tanulmányozása áll érdeklődése középpontjában. Számos publikációja
jelent meg a két témakörből hazai és külföldi tudományos fórumokban. Fő munkái:
Orosz írók magyar szemmel III. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának
válogatott dokumentumai 1920-tól 1944-ig. (Bp., 1989); Arcok és álarcok.
Dosztojevszkij és Belinszkij (Bp., 1992); Régi magyarországi kalendáriumok
európai háttérben (Bp., 2003); Az Aranykortól az Ezüstkorig. Fejezetek az orosz
kritika és irodalomtudomány történetéből (Bp., 2014); A veszélyes szépség
útjain. Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában (Bp.
2021). A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 386
oldal
könyv címében szereplő idézet - Az idő ósága... - a jeles manierista költő,
Rimay János versének kezdősorából származik, s a Kalendárium és az Idő
összefüggésére utal. A könyv öt nagyobb egységből épül fel: művelődéstörténet,
irodalomtörténet és nyelv, történelem, a késmárki polihisztor, Frölich Dávid
kalendáriumai - tudománytörténeti megközelítésben és végül a kalendáriumkutatás
nemzetközi távlatai. A szerző komplex, szintetikus látásmódból igyekszik ezt a
változatos, időben és térben nagy távolságokat átfogó műfajt, illetve ennek kora
újkori, főképpen Közép-Európára jellemző változatait megragadni, s átfogó képet
adni a kalendáriumok jelentőségéről a XVI. század második felétől a XVIII.
század elejéig tartó korszakban. A könyvben egyebek közt helyet kapnak izgalmas
irodalmi kapcsolatok, mint például a Franciaországban ismert, középkori
Lázár-vízió kalendáriumi változatának magyar vonatkozásai, a Carmina Burana és a
kalendáriumi rigmusok tipológiai hasonlóságai, a kalendáriumok történelmi,
etnográfiai, asztrológiai mellékletei, viták a csillaghitről és a szabad
akaratról, valamint az illusztrációk elemzése (képek, jelképek, dekorációk). A
műfaj természetéből következően kuriózumokról, fantasztikus lényekről, egzotikus
földrajzi helyekről és népekről, továbbá a régebbi és az egykorú történelem
eseményeiről is hírt adnak a kalendáriumok, a tanítás és a szórakoztatás elvét
követve. A középkortól kezdve lassan fölhalmozódó kulturális javak európai
áramlásának útjairól, módjairól, közvetítő eszközeiről az érdeklődő olvasó sok
új ismerethez, vagy a meglévő tudásanyag árnyaltabb, mélyebb megértéséhez juthat
el a könyv segítségével. Dukkon Ágnes irodalomtörténész, szlavista, az ELTE BTK
professor emeritusa. Tudományos munkássága két fő kutatási területre
összpontosul: a régi magyar irodalomra, azon belül a kora újkori kalendáriumok
kutatására, valamint a XIX. századi orosz irodalomra. Ez utóbbi területen
elsősorban Gogol és Dosztojevszkij életműve, továbbá a magyar-orosz irodalmi
kapcsolatok tanulmányozása áll érdeklődése középpontjában. Számos publikációja
jelent meg a két témakörből hazai és külföldi tudományos fórumokban. Fő munkái:
Orosz írók magyar szemmel III. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának
válogatott dokumentumai 1920-tól 1944-ig. (Bp., 1989); Arcok és álarcok.
Dosztojevszkij és Belinszkij (Bp., 1992); Régi magyarországi kalendáriumok
európai háttérben (Bp., 2003); Az Aranykortól az Ezüstkorig. Fejezetek az orosz
kritika és irodalomtudomány történetéből (Bp., 2014); A veszélyes szépség
útjain. Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában (Bp.
2021). A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 386
oldal

Adatlap
Ár: | 4.490 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.08.15 |
Eddig megtekintették 1 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "AZ IDŐ ÓSÁGA" című hirdetést látja. (fent)