Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában Szerző:
Boros Gábor Akadémiai Kiadó, 2020 Az itt következő elemzések célja a hosszú és
tág 17. századból azoknak a gondolkodóknak újraértelmezése, akik meggyőzően
hangsúlyozták filozófiájuk abszolút eredetiségét a gondolkodásmód eredeti
kopernikuszi fordulatának időszakában. Nem lépnek azonban fel a nagy elbeszélés
igényével. Intenzív, a belső rendszerösszefüggésekre összpontosító vizsgálódás
elemeit alkotják, melynek középpontjában a spinozai filozófiának, mint a
metafizika, a megismerés- és érzelemelmélet, az etika, a vallás, a teológia és a
politika belülről kimunkálódó szisztematikus egységének kiépülése áll.
Megmutatják, hogyan rekonstruálhatók ezek a különböző területek Spinoza
gondolkodásában úgy, mint az egész rendszer magvából, az egységes,
strukturálatlan, a teljes aktivitás és a teljes passzivitás közti mezőben
kifejeződő létezés dinamikájából kibomló aspektusok. E munka azonban mégsem
Spinoza-monográfia, hanem a 17. század ideáltipikus rendszerének
rekonstrukciója. A Spinozára összpontosítás fő oka, hogy az ő filozófiája
közelíti meg a legjobban ezt a rendszert, amely többé-kevésbé tudatosan a
legjelentősebb gondolkodók törekvéseinek célkitűzése is volt: a mechanikai
tudáseszményből kiindulva egységbe foglalni az emberi tudás valamennyi
területét, ennek révén új viszonyt alakítva ki az embert felülmúló isteni
létszférával is. E kötet egyszersmind a filozófia elengedhetetlen
önreflexiójához is szeretne hozzájárulni egyrészt a módszertani vizsgálódás
révén, melyet a bevezető és a függelék vázol fel. Másrészt nyomatékosítja a
szinte közvélekedés számba menő felszínes elgondolással szemben, hogy a
filozófia nem a túlságosan is öntudatos, saját nézeteiben tántoríthatatlanul
bizonyos, a létező, történetileg kialakult s e történelmet hagyományként magában
őrző valóságot negligáló, azt a saját szabad elvei alapján újraalkotni törekvő
gondolkodói, illetve tevékenykedői beállítódás. A filozófia mindig is nyitott
volt és annak is kell maradnia nemcsak a kritikára, de az önkritikára is;
nemcsak az ember hatalmában álló erőforrások kiaknázására, de az emberi hatalom
korlátainak belátására, lehetőségeihez mérten az ezt az emberi hatalmat már
mindig is behatároló Másik elismerésére és a hozzá való megfelelő viszonyulás
kialakítására is, gyökerezzen az bár az immanens történelmi-társadalmi
valóságban, a transzcendens isteni tartományban ? vagy akár a kettő egységében.
A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált, ragasztókötött Megjelenés éve:
2020 Terjedelem: 252 oldal