Orbán Viktor 2014. július 26-án elmondott tusnádfürdői beszéde óriási hazai és
nemzetközi visszhangot keltett, amikor második kormányzati ciklusát egy
illiberális államátalakító kísérletként írta le. A 2010 és 2014 közötti négy
esztendőben nem hangzott el az Orbán-kormánnyal kapcsolatban maga az illiberális
kifejezés. Elhangzott a diktatúra, féldiktatúra, az autoriter, a maffiaállam és
minden egyéb Orbán kritikusaitól, de érdekes módon senki nem sorolta be az
Orbán-rendszert az illiberális kategóriába. És akkor 2014. július 26-án nem más,
mint maga a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor végzett nagy ívű
rendszerelemzést és -értelmezést saját előző ciklusának államépítési irányáról,
aminek kapcsán ő maga mondta ki saját rendszer-átalakító politikájának
jellemzésére, hogy az bizony illiberális. Mindez nemcsak hogy meghökkentette a
hazai és külföldi politikai elemzőket, hanem viharosan megélénkítette az
Orbán-rendszer mibenlétéről kavargó vitákat. Zárug Péter Farkas ma
Magyarországon az egyik legismertebb vállaltan jobboldali, konzervatív
politológus, aki mind tudományos munkáiban, mind közéleti megnyilvánulásaiban
talán a leghitelesebb leírását s egyben bírálatait adta az Orbán-kormány
működésének. E kötetben korábbi, 2012-es nagy sikerű tanulmányának újraközlése
mellett Vázlat a második Orbán-kormány konfliktusainak megértéséhez alapos
elemzés után kísérli meg a válaszadást arra a kérdésre, hogy 2015-re
illiberálissá vált-e a magyar demokrácia, s az Orbán-rendszerrel egy modern
abszolút hatalom épült-e ki Magyarországon?!