A mai bolgár irodalom egyik jelentős egyéniségének két fantasztikus
elbeszélését tartalmazza ez a kötet. A sorompó című írás főhőse egy szép fiatal
lány, aki elmegyógyintézetben él, s odakerülésének rejtélyére csak fokozatosan
derül fény. Az orvosi felügyelet alól szabadulva, a falakon kívül, véletlenül
megismerkedik egy zeneszerzővel, aki lakásában otthont nyújt neki. A lány
különleges telepatikus képessége ekkor kezd kibontakozni, s ennek segítségével
egy csodálatos fantasztikus világba röpülnek, ahonnan egyikőjük számára nincs
többé menekvés. A fehér szalamandra, mint a szokatlan címösszetétel is sejteti,
ugyancsak egy különös emberi lényről szól: egy szoborszépségű fiatalemberről,
aki nemcsak ideális testi felépítésével, hanem rendkívüli intellektuális
képességeivel is bámulatba ejti környezetét: tudósok, orvosok, matematikusok,
filozófusok tanulmányozzák, nők rajongják körül szerelmükkel. Ám a zavarba ejtő
külső mögött egy félelmetes belső emberi torzulás lappang, melynek okára a
végkifejlet váratlan tragédiája döbbenti rá az olvasót.