Otto Lienbrock, a bogaras hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült
középkori feljegyzésből megtudja, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén
keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, a jámbor Axel sokkal
kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával
tartani; az ő elbeszéléséből értesülünk a fantasztikus utazás izgalmas
kalandjairól. A jövő nagy álmodója ebben a regényében kevesebbet törődött a
tudományos valószínűséggel, mint más műveiben. Maga a föld mélyébe vezető út már
a regény megírásakor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti másik
világ leírása azonban az író korának földtörténeti ismereteit tükrözi. Verne
regénye mégis zavartalan örömet szerezhet az olvasónak, aki a képzelet
kalandját, az emberi akaraterő és a tudományos önfeláldozás példáját látja
benne.