Szerző: Horváth M. Tamás Dialóg Campus Kiadó, 2015 Áramkimaradás, csőtörés,
szeméthegyek ? a közművek veszélyesek. A polgármestereknek és a szolgáltató
vállalatok vezetőinek azonban további rémálmai lehetnek, mivel e téren manapság
nem lebecsülendők sem a kormányzati, sem az üzleti kockázatok. Mindez okkal
történik, hiszen az energiaárak emelkedésének időszakában a lakásfenntartás
költségeinek növekedése erősen érintette az emberek pénztárcáját. A
közműszolgáltató szektorral kapcsolatban zajló gazdasági és politikai
konfliktusokra azóta is különösen élénken reagál a társadalom. A Magasfeszültség
a kormányzati és vállalatszervezési ellentmondások alapjait kutatja az eltérő
közigazgatási szintek, valamint a szolgáltató közműtársaságok szemszögéből.
Minthogy egyik érdekkör sem önmagában létezik, különös figyelmet kellett
fordítani az elemzés során a céghálózatok terjeszkedésére, illetve az európai
integrációban az ágazatpolitikák formálódásának időnként bizony csikorgó
működésére. A konfliktusok halmozódása ebben a körben sokszor legalább annyira
rázós helyzeteket teremt, mint egy-egy súlyosabb üzemzavar. De miként műszakilag
a technikai hiba, a közösségi kockázatok is, meghatározott feltételek mellett,
de csakis így, bizonyára kezelhetők? A Magasfeszültség a közszektorban dolgozó
szakembereknek, az ilyen élethivatásra felkészülő felsőoktatási hallgatóknak és
általában, a társadalomtudományok aktuális szakkérdései iránt mélyebben
érdeklődő olvasóknak ajánlható. Horváth M. Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia
doktora, egyetemi tanár. A helyi kormányzatok, közszolgáltatások, közigazgatási
szintek közötti államháztartási kapcsolatok témakörében számos könyv és
szakfolyóiratcikk szerzője. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2015 Terjedelem: 280 oldal Tartalomjegyzék: Táblázatok jegyzéke
11 Ábrák jegyzéke 13 Előszó ? két példával 15 Első rész TÉR ÉS KLASSZIKUS
KÖZIGAZGATÁS 21 I. MÉRET ÉS DEMOKRÁCIA 23 1. A közfeladatok területi
diverzifikációja 23 2. A városias helyi szerepkör meghatározása 24 3.
Önkormányzati méretek 30 4. Méretgazdaságosság 34 Melléklet 39 II. TÉRSZERVEZÉS
ÉS HATÉKONYSÁG 41 1. Az igazgatás térbeli egységeinek egymásra épülése 41 2.
Kistérség-igazgatás 43 3. Megyeigazgatás 49 4. Régióigazgatás 55 Második rész
FUNKCIÓK ÉS KORMÁNYZÁS 59 I. A HELYI KORMÁNYZÁS FUNKCIONÁLIS PARADIGMÁI 61 1.
Főbb helyi kormányzati magyarázó elméletek 61 2. A jogi tradíció sorsa a
paradigmák között 73 II. az önkormányzati gazdálkodás szabályozásának funkciói
79 1. Pénzügyi föderalizmus 80 2. A decentralizáción keresztül érvényesülő
államháztartási funkciók 81 3. A modell egyes egyszerűsítéseinek feloldása 84 4.
A funkciók tartalmának konkretizálása 86 5. A lokalizációtól a hálózatosodásig
90 Harmadik rész FORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK 93 I. Finanszírozási politika 95 1.
Önkormányzati forrásszabályozási rendszerkeretek 95 2. Feszültségek 111 II. Az
önkormányzatok vagyongazdálkodási intézményei 113 1. Vagyongazdálkodási formák
114 2. Szervezési módok 118 Negyedik rész HÁLÓZATI FESZÜLTSÉG123 I. FUNKCIONÁLIS
ELMÉLETEK A VÁROSI KORMÁNYZÁSRÓL 125 1. A hálózatos kormányzási elméletek
vonzatai 125 2. Városi gazdaságösztönzés 126 3. Újabb ?léptékelméletek? 128 4.
Önkormányzati felelős társaságirányítás 130 5. Az állami szerepek helye a
hálózatosság alakulásában 133 II. A VÁROSI KORMÁNYZÁS GAZDASÁGI HÁLÓZATOS
KAPCSOLATAI FELMÉRÉSE 135 1. Módszer 135 2. Gazdasági kapcsolati formák 135 3.
Társadalmi kapcsolati formák 142 Melléklet: A városi kormányzás társadalmi
kapcsolatai vizsgálatához használt referenciakutatás jellemzői 149 III.
FELADATELLÁTÁSI MINTÁZATOK 151 1. A helyi közfeladat-ellátó funkciók alapformái
151 2. A közüzemi szolgáltatások fajtái és változásaik 155 IV. A LIBERALIZÁCIÓ
UTÁNI FORDULAT HATÁSA A VÁLLALATOKRA A KÖZMŰ-SZEKTORBAN 165 1. Ellenoldali
jellemzők 165 2. Folyamatok 167 3. Globális összefüggések 169 4. Folyamathatások
Magyarországra 172 5. Eszközök 173 V. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK
PÉLDÁJA 177 1. Változó irányok 178 2. A 2010 utáni szabályozási fordulat
Magyarországon 179 3. Van-e összefüggés a nemzetközi változásokkal? 184 Ötödik
rész FORDÍTÓ KAROK 189 I. EURÓPA CSENDES FORDULATA 191 1. Közszerződési
sajátosságok az uniós jogban 191 2. Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb
európai modelljei 193 3. A fordulat 199 4. A fordulat megjelenése Magyarországon
203 5. Következtetések 205 Melléklet: Uniós jogszabályok, jogi dokumentumok
jegyzéke 206 II. HELYI ÖNKORMÁNYZATI ÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON 209 1. Tartalmi
változások 209 2. Mivégre? 211 3. Minőségek 213 4. Döntéshozatal 214 5.
Összhangok 215 Hatodik rész SZERVEZETI KIHATÁSOK 217 I. Nemzetközi példák a
változásokra 219 1. Kiválasztási szempontok 219 2. Párizs példája 220 3. Más
nagyvárosi víziközmű-szolgáltatási példák 222 4. Egyéb szolgáltatások példái 225
5. Az átalakulások tényezői 227 6. Következtetések 229 Melléklet (Áttekintő és
magyarázó ábrák) 230 II. A VÁLTOZÁSOK TARTALMA 233 1. Közszektorú tulajdoni
formák terjedése 234 2. A közszektor közvetlen szervezési eszközei előtérbe
kerülése 236 3. Következtetések 239 III. Városi tulajdonosi szerepek alakulása
241 1. Típusok 241 2. Szakaszok 243 3. Szerepek 245 IV. OKOK A FORDULATRA 249 1.
Feszültséget generáló okok 250 2. Válaszreakciók 252 Irodalomjegyzék 255
Fogalomtár a Magasfeszültséghez 269 Tárgymutató 275