Termékünkben a kollagén már eleve peptidek formájában van jelen, azaz elő van
emésztve, hidrolizálva van. Így a felszívódása már jó és az emésztésünket sem
terheli. Ez az emésztést már alig igénylő kollagén peptid (hidrolizált
marhakollagén) segíti a bőr fiatalos rugalmasságának megőrzését és az ízületek
megfelelő működésétét, hajlékonyságát. A kollagén egy óriásfehérje, ami nagy
mennyiségben található meg bőrünkben, csontunkban és porcainkban. Az állati bőr,
csont és porc elfogyasztásával (pl csontleves, kocsonya, stb) hozzá is juthatunk
sok kollagénhez, azonban ez nagyon nehezen emészthető. A kollagén az emésztés
során kisebb alkotóira, peptidekre, majd egy része utána aminosavakra bomlik,
így jut a véráramba, hogy aztán a bőrben és ízületekben kifejthesse hatását. A
bőrre és ízületekre kifejtett hatás csak kollagén peptidek fogyasztásával
kapcsolatosan igazolt, nem előemésztett (táplálkozásból fogyasztott) kollagén
esetében nem. (Fontos megjegyezni azonban a gyomor- és bélnyálkahártyára a
táplálékból származó, nem előemésztett kollagén a jó hatású egyes szakemberek
szerint). E kollagénünk jótékony hatásai, fogyasztásának élettani előnyei nem
különböznek a sertéskollagénünkéitől. Fontos azonban kiemelnünk, hogy
marhakollagén-alapanyagunk kizárólag legelőn tartott, füvet legelő
szarvasmarháktól, kíméletes állattartásból származik. Adagolás: Napi 10g (1
púpozott evőkanál) fogyasztása javasolt napi 1 vagy 2 alkalommal. Íze nincsen,
de enyhe szaga miatt érdemes narancslébe, kakaóba vagy pl. tejszínes-vaníliás
italba keveri, melyek remekül elfedik azt. E kollagénünk jótékony hatásai,
fogyasztásának élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénünkéitől, ezért
az alábbi leírás sem hordoz különbségeket. Fontos azonban kiemelnünk, hogy
marhakollagén-alapanyagunk kizárólag legelőn tartott, füvet legelő
szarvasmarháktól, kíméletes állattartásból származik. Az emlősök szervezetét
felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a
bőr, a csont, az ízületek, az erek, a kötőszövetek és különböző szervek jelentős
részét ezek alkotják. Idáig a kollagén típusú fehérjék 28 fajtáját
azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus
adja, az I-es típusú kollagén fehérje. A kollagén-fehérjék a többi fehérjétől
főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk
legnagyobb méretű fehérjéi. Aminosav-összetételük pedig a többi fehérjéétől
abban különbözik, hogy glicin-tartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb
az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem
tartalmaznak triptofánt, és cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval
alacsonyabb. Ezek óriási jelentőségéről hamarosan szó lesz. A modern nyugati
táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagén-fehérjék, hiszen
fehérjeforrásaink nagyrésze színhúsokból származik, és nem a kollagén-tartalmú
állati részekből (csont, bőr, ízületek stb.). Persze, hisz pacalt, kocsonyát,
csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat manapság egyre ritkábban eszünk. Nagy
hiba! Mivel az állati szervezet fehérje-tartalmának is jelentős része
kollagén-fehérje, és őseink illetve a mai vadászó-gyűjtögető népek
fehérje-bevitelének szinte teljes egésze állati eredetű, ezért logikus, hogy a
fehérje-bevitelük komoly hányada kollagén típusú kellett hogy legyen. Őseink és
a mai vadászó-gyűjtögető népek hasznosítottak mindent az állatból, nemcsak a
húsát ették meg. Ebből számomra az következik, hogy evolúciónk során a magas
kollagénfehérje-fogyasztáshoz adaptálódtunk, ez számunkra az egészséges. Ha az
elfogyasztott fehérjéknek csak csekély mennyisége kollagén-természetű, az idegen
a szervezetünk számára, és problémákat kell, hogy okozzon. A következőkben e
sejtést próbálom alátámasztani. A csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie
Restriction) állatokon jelentős élethossz-növekedést és csökkent
betegségkockázatot lehet elérni. Állatok esetén ezt könnyű volt megállapítani.
Egyszerűen kevesebb ételt adtak a kísérleti állatoknak, és megnézték, hogy a
kontrollcsoporthoz képest mennyivel éltek tovább, mennyivel kevesebb betegség
fordult elő. Embernél ilyen kísérletet csinálni ugye elég problémás. Ezért ott
csak különböző mutatókat tudnak vizsgálni, amelyekből következtetéseket tudnak
levonni. A CR élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók
jelentős mértékben tulajdonítják a CR következtében csökkenő IGF-1-, tehát az
inzulinutánzó növekedési faktor-, és a növekvő IGFBP-3-szintnek, utóbbi az
IGF-1-et megkötő, és káros hatásait semlegesítő fehérje. Humán CR-vizsgálatokból
2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek meg (pár hét ? hónap). Ezekben
rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a CR
hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az eredménye az első olyan
vizsgálatnak, ahol hosszútávon vizsgálták a CR hatásait embereken. Itt azt
vették észre, hogy a CR embereken 3 hónapig eredményez csak csökkent IGF-1/
IGFBP-3-arányt, utána az növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-,
szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport
IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony marad. A CR-csoport néhány tagját
megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas
értékre, úgy folytassák a CR-diétájukat, hogy a fehérjebevitelüket a vegán
csoporthoz hasonlóan alacsony szinten tartják. Ennek hatására újra
visszacsökkent az arány a kedvező szintre. A kutatók megállapítása, hogy az
állatoknál tapasztaltakkal ellentétben a CR emberek esetében növekvő élethosszt
csak akkor eredményez, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~0,8
g/testsúly-kg), nemcsak a kalória. Egy másik, 2012-es vizsgálatban
megállapították, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon
aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak a
tejfehérjékben és a húsokban találhatóak csak meg nagy mennyiségben. Az mTORC
fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin
ezen keresztül fejti ki negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC aktivitását fokozza
az IGF-1 és az inzulin is. Éppen ezért nem jó, ha ezek szintje magas. A fokozott
mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek
kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC aktivitása gátlásának elvén alapuló
rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy egy
húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű
diéta lenne a legmegfelelőbb! Megrendezésre kerültek olyan állatkísérletek is,
ahol az állatoktól megvontak egyes aminosavakat. Mind a metionin, mind a
triptofán megvonásával nőtt az állatok élethossza, holott nem csökkentették a
kalóriabevitelüket! Mindez alátámasztja a kollagén-fehérjék túlsúlyának
fontosságát. Miért is? Ahogyan a cikk elején már írtam, a kollagén-fehérjék alig
tartalmazzák a problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok
és tejfehérjék bővelkednek bennük. A mai vadászó-gyűjtögetők és őseink jóval
több fehérjét esznek/ettek, mint 0,8 g/testsúly-kg, amit a 2008-as kutatás
ajánl, és nem kivitelezhető egy szinte csak zöldségalapú diéta sem, amit a
2012-es tanulmány ajánl. Ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges
hosszútávon; az izom sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és akár a
csontsűrűség csökkenéshez is vezethet közvetve. A kollagén-fehérjék tehát
csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és
metionin-szintet is. Mindezek jobb egészséghez és hosszabb élethez vezetnek.
Sőt, egy újabb, 2014-es kutatás már arra is enged következtetni, hogy még az
IGF-1-szint is csökkenthető a segítségével mellékhatások nélkül, ami szintén
növeli az élethosszt. Ehetünk sok fehérjét tehát, de vigyázzunk, hogy
fehérjebevitelünknek csak kb. a fele legyen színhús, a többi pedig
kollagén-típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből származzon (vagy
kollagén-kiegészítőkből). Lássuk akkor most, mire is jó a közvetlen
kollagén-kiegészítés. Elöljáróban fontos tisztázni, hogy a normál étkezési
zselatint (ahogyan pl. a kocsonyát is) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek
alig emészthetőek. Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék (vagy zselatin)
nem sok hatással tudnak lenni az ízületeinkre, bőrünkre, hajunkra, ereinkre stb.
(kivéve, ha szuper emésztésünk van és rengeteg körömpörköltet, csontlét és
hasonlót eszünk), viszont a bélrendszerünkre ezek is jó hatással lesznek, hiszen
azzal közvetlenül érintkeznek, nem baj, ha nem mind emésztődnek meg. Ezzel
szemben a kollagén peptidek közel 100%-a a véráramba jut, így kifejti valamennyi
hatását mindenhol, és sokkal kevesebb is elég belőle. A kutatásokban kizárólag
előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak (többnyire italba
keverhető por formájában). Ezek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket
tartalmaznak. (A vizsgálatok abstract-jában csak mint ?gelatin?-ra szoktak
hivatkozni rá, de a teljes tanulmányban a ?methods and materials?-résznél
kifejtik részletesebben, hogy hány Daltonos vagy milyen kollagént használtak, és
ezek mindig hidrolizátumok/peptidek.) Persze a magas kollagénfehérje-tartalmú
étkezést folytató népeknél észrevehetjük ugyanazokat a jó hatásokat, mint amiket
a peptideknél megállapítottak, így én is azt gondolom, hogy nagy mennyiségeben
fogyasztva, jó emésztéssel hatásos lehet az is, ha sok kollagénfehérjét
tartalmazó ételt eszünk, de ennél sokkal lényegesebb, hogy azért együnk sok
kollagén-típusú fehérjét, mert az a többi fehérjével szemben nem rendelkezik
káros (öregítő, civilizációs betegségek kockázatát fokozó) hatással. Tehát a
kollagén peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az
étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket meg azért, mert azok az egyetlen
fehérjeforrások, amelyeknek semmi hátulütőjük sincs, így az egészségünket csak
úgy tudjuk optimalizálni, ha a normál hús-, hüvelyes- stb-fehérjebevitelt
csökkentjük, és a kollagén típusúakat (körömpörkölt, csontlé, pacal, csirkeláb
stb.) növeljük. Mire jók tehát a kollagén peptidek: Bőr és haj Csökkenti a
nagyobb ráncok mélységét, és megállítja újabbak kialakulását, kisebb ráncokat
segít eltünteti. Fokozza a bőr hidratáltságát és feszességét. Fokozza a bőr
kollagén- és elasztin-tartalmát, így a rugalmasságát. Növeli a bőrben mért
hemoglobinszintet, tehát javítja a mikrocirkulációt. Csökkenti az arcbőr
zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát. Vastagabb, sűrűbb hajhoz,
gyorsabb hajnövekedéshez segít. Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a
korpásodást). Csökkenti a diffúz és férfias típusú hajhullást (férfiaknál és
nőknél is). Továbbiak: Csökkenti az ízületi fájdalmakat. Fokozza az alvás
hatékonyságát (a glicin-tartalma miatt). Fokozza a tanulási képességet, az
emlékező-, felidéző-képességet stimuláció nélkül (glicin). Fokozza a nagyagyban
az új idegsejtek termelődését (erre csak egérkísérletet végeztek). Segíti
csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok
kiegyensúlyozása által. Fokozza a perifériális keringést (fejbőr és ujjak).