Hagyományos népzene kobozzal Csenki Zalán 1993-ban született Szegeden, és e
fiatal népzenész generáció kísérletező kedvű, több hangszeren is játszó zenésze.
Fő hangszere a koboz, amelyet igyekszik minél szélesebb körben ismertté tenni. A
kobzon kívül tamburákon és kontrán, valamint népi furulyán és tárogatón játszik.
Hodorog András moldvai csángó furulyástól kezdett népzenét tanulni, majd a Fábri
Gézához kötődő szegedi műhelyben ismerkedett meg a kobozzal. Ugyancsak Szegeden
alakította meg barátaival első zenekarát, a csángó és székely népzenét játszó
Korindát. Népzenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen
folytatta, ahol több új formációban is hallhattuk játékát (Pengetős Trió,
Kobzart Folkműhely). Az előadóművészet mellett részt vesz az oktatásban is, az
egyetemen és az egyetem gyakorlóiskolájában, a Bartók Béla Zeneművészeti
Szakgimnáziumban egyaránt. Az intézményes oktatáson túl fontosnak tartja a
népzenei táborokban megvalósuló tanítást is, amely a Moldvában megrendezett
alkalmak esetén egyfajta kulturális visszatáplálást jelent. Csenki Zalán első
lemezén a hagyományos kobozjáték különböző megszólalásait mutatja be szóló és
kamarazenei felállásban. Az elmúlt tíz év gyűjtési élményeinek és kutatási
eredményeinek köszönhetően a zenei anyag számos kuriózumot tartogat a hallgatók
számára. A ritkán hallható tízhúros kobozzal készült felvételek, a rekonstruált
hangszerelésben megszólaló borica táncok (kontra és kobozkísérettel), a
klarinét-koboz hangszerkettős játéka, valamint az északi csángók kevéssé
kutatott népzenéje mind olyan érdekesség, amelyekkel eddig még nem
találkozhattunk a hazai népzenei színpadokon.