NATUR TANYAŽ PARAJDI SÓ (SZÉKELY SÓ) Kézzel bányászott, aprított és őrölt
erdélyi só, sütéshez-főzéshez, sófürdőhöz. Erdély mintegy 20 millió éves,
szennyeződésmentes területéről, a parajdi sóbányából származó adalékanyagmentes,
székely sót ma is hagyományosan fémszerszám nélkül, faékkel bányásszák a
sóvágók, majd őrlésre kerül. A parajdi só szürke színét a benne található
iszapnak köszönheti, melyet, szemben más természetes sókkal, a székely sóból nem
vonnak ki. VEGÁN, PALEO GLUTÉNMENTES GMO-MENTES VEGYSZER-, ÉS ADALÉKANYAG MENTES
(CSOMÓSODÁS GÁTLÓ NÉLKÜL) NEM TARTALMAZ SZÍNEZÉKET NEM FINOMÍTOTT, KÉMIAI
TISZTÍTÁS NÉLKÜL KERÜL FELDOLGOZÁSRA ALKALMAS TENGERI SÓ ÉS FINOMÍTOTT SÓ
KIVÁLTÁSÁRA Sóbányája nem csak egzotikus országoknak lehet SÓBÁNYÁJA NEM CSAK A
TÁVOLI EGZOTIKUS ORSZÁGOKNAK LEHET Tőlünk nem is olyan messze (szívünkhöz
mindenképp közel), épp Erdélyben, Parajdon található Európa egyik legnagyobb,
legkiválóbb, magas ásványi anyag tartalommal rendelkező só tartaléka. A PARAJDI
SÓ TÖRTÉNETE A parajdi sóbánya az erdélyi Parajdon található, Európa egyik
legnagyobb sótartaléka. Az Erdélyi-medence, a kréta időszak végén és a paleogén
korszak elején kezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a
szomszédos Kárpát-hegylánc felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakult ki egy
sekély beltenger. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes
rétegösszlet kialakulását eredményezte. Az erdélyi só - és ezen belül a parajdi
sóredő - keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra vezethető vissza ezelőtt kb.
20- 22 millió évre. Ekkor a sekély beltenger elzáródott az ősi, közép-európai
Tethys-től (az alpi-kárpáti hegylánc kiemelkedése miatt), és az erős párolgás
következtében kicsapódott sórétegek lerakódtak a közben egyre süllyedő
medencébe. Az ezt követő geológiai korok üledékei rárakódtak ezekre a
sórétegekre, és nyomásuk hatására a só, mint valamilyen lassú folyású, sűrű
állagú folyadék, az Erdélyi-medence peremei felé nyomult. A sónak, környezeténél
kisebb fajsúlya is elősegítette a mozgását. TUDNUNK KELL, HOGY A SÓ, A
GLECCSERJÉGHEZ HASONLÓAN, BIZONYOS ESETEKBEN (NAGY NYOMÁSKÖRNYEZETBEN ÉS
MAGASABB HŐMÉRSÉKLETEN) FOLYADÉKKÉNT VISELKEDIK. A FELFELE TORLÓDÓ SÓREDŐ KÖZEPE
GYORSABBAN ?FOLYT?, MINT A SZÉLEI, EZEKET A VELE ÉRINTKEZŐ, SZOMSZÉDOS
RÉTEGEKKEL VALÓ SÚRLÓDÁS LASSÍTOTTA, A PLASZTIKUS SÓRÉTEGEK ÖSSZETÖMÖRÜLTEK A
HATALMAS ERŐK HATÁSÁRA, ÉS A MEGLÉVŐ GYŰRŐDÉSES TÖRÉSVONALAK, VETŐK MENTÉN
FELFELE NYOMULTAK, ROPPANT SÓTÖMZSÖK, SÓ-GYÜREMKEDÉSEK ÉS SÓREDŐK FORMÁJÁBAN. A
SÓBÁNYÁSZAT A RÓMAI KORIG NYÚLIK VISSZA Az első hiteles írásos emlék 1405-ben
említi a parajdi sóbányászatot, és ettől az évszázadtól kezdve a parajdi sót
?székely sónak?, a tájegységet pedig ?Sóvidéknek? nevezték. A föld alatti
sóbányászat 1762-ben kezdődött, amikor megnyitották a harang alakú
József-bányát. A bányászat egyedülálló volt a maga nemében, és ez az ókortól
kezdve gyakorlatban lehetett. Nem használtak vaséket vagy pörölyöket, faékkel
bányászták az ?alaksót?. A 19.századtól kezdve több rész került megnyitásra, és
1960-tól föld alatti gyógykezelésre is lehetőség van a bányában. A KÜLÖNLEGES
PARAJDI SÓ A világon számos különleges só található, a parajdi só méltán kerül
ebbe a csoportba. Legalább 97%-a nátrium-klorid, emellett számos ásványi anyagot
tartalmaz. Szürke színét a benne található természetes iszapnak köszönheti. Íze
sósabb és lágyabb, mint a konyhasónak, ezért kiválóan alkalmas ételek
ízesítésére, illetve sófürdőhöz. Többféle elnevezése ismert: Parajdi só, Székely
só, Erdélyi só. 100% természetes parajdi só. ...