A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig Az
ázsiai sztyeppékről érkező magyar törzsek a IX?X. században foglalták el, majd
lakták be Közép-Európa közepét. A kereszténység felvétele, az államalapítás,
majd a nyugati államigazgatás kiépítése a nyugat-európai országokhoz képest több
száz évvel később indult el, mely folyamatot a XVI. század közepétől máris
derékba törték az Oszmán Birodalom elleni vesztes háborúk, majd a ?felszabadító?
Habsburg Birodalomnak való több évszázados alávetettség, az időnként gazdasági
és társadalmi felzárkózást is jelentő alkalmazkodási kényszer. Az elnyomó
hatalmak elleni fegyveres, vérbe fojtott küzdelmek csak növelték a nemzet
elszántságát egy sikeres gazdaságpolitika megvalósításáért. A második
világháború után az ország a Szovjetunió érdekszférájába került, de a szovjet
típusú tervgazdasági rendszer ?legvidámabb barakkja? és ?kirakatországa?
lehetett. A szocialista világrendszer szétesése utáni nyers piacgazdasági, majd
a 2010 utáni aktív államműködés állampénzügyi vonatkozásai ugyancsak érdekes
információkat jelenthetnek e gazdag, ám hektikus gazdaságpolitikai múlttal
rendelkező ország iránt érdeklődők számára. Prof. Dr. LENTNER CSABA (1962, Pápa)
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási
Karán a Közpénzügyi Kutatóintézet vezetője. Wekerle Sándor Tudományos
Életműdíjjal és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett közgazdász
professzor