Markó Béla költői világa Mi az esztétikum és a politikum viszonya? Lehetséges-e
a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a
közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az
avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés, a
személyiség szétesésének, szóródásának, vagy a személyiség egységének,
méltóságának költői ábrázolása a korszerű(bb)? Érvényesek lehetnek-e korunkban a
teljesség, a harmónia, a szépség költői alakzatai? A világ, a létezés tényei
áhítattal teljes emelkedettségre, pátoszra, vagy kételyekkel teli, (ön)kritikus
rákérdezésre, iróniára jogosítják fel a költőt? Efféle és más, hasonlóan
izgalmas kérdésekre keres választ a monográfia szerzője, Markó Béla verseit,
köteteit újraolvasva. S végeredményben arra, hogy az alkotói felismerések
esztétikai formákat öltve, hogyan, miért válhatnak mindannyiunk számára megtartó
értékekké. Elek Tibor József Attila-díja irodalomtörténész, a Bárka folyóirat
(és a Bárkaonline internetes magazin) főszerkesztője, emlékezetes kritika-,
tanulmány-, esszé- és beszélgetéskötetek szerzője, kiemelkedő jelentőségű
alkotók életművének monográfusa. Főbb kötetei: Szabadságszerelem, 1994; Székely
János, 2001, 2011; Fényben és árnyékban, 2004; Gion Nándor írói világa, 2009;
Irodalom és nemzeti közösség, 2014.