Ez a kötet öt előadást tartalmaz, amelyekben Rudolf Steiner kifejti, hogy a
Bhagavad Gitában, a Kelet irodalmának ebben a hatalmas erejű művében olyasmivel
állunk szemben, ami érett, bölcs és művészi kifejeződésben jelenik meg egy
hosszú fejlődés eredményeként, míg Pál apostol leveleiben valami egészen új
dolognak a csírájával találkozunk, ami az idők folyamán egyre inkább növekedni
fog. Lényegében a Krisztus előtti és a Krisztus utáni kor alapvető különbözősége
tükröződik ebben az összehasonlításban. GA 142 Az emberlét Krisztus megjelenése
előtt és után 5 előadás, 1912. dec. 28. - 1913. jan. 1., Köln A kereszténység és
a keleti bölcsességtanok. A Krisna-idők és a Krisztustól kezdődő kor alapvető
különbsége. A fizikai létbe kerülve elsötétült, az embertől visszahúzódott a
külső kozmikus-szellemi fény. Az emberi lélek fénytelensége Krisztus előtt, és
saját személyes belső fényének kialakulása Krisztus után. A szellem bensővé
válása, hogy a szellem az emberben támadjon fel. A Golgotai Misztérium után a
szellemihez nem személytelenül, hanem individuálisan kell viszonyulnia az
embernek. A mi időnkben nem csak az egyéni hibáinkkal kell megküzdenünk, hanem a
kozmosz negatív princípiumaival is, amelyek a kozmoszfejlődés ellenzői. Ezekkel
nem csak az anyagi síkon, hanem már a szellemi síkon is fel kell vennünk a
harcot. Egy minőségi többletnek, az igazi szelleminek a szükséglete vezet el
Krisztushoz, nem egy valláshoz való tartozás puszta ténye.