Auschwitz hegedűse A kicsi Jean-Jacques alapvető élménye édesanyja távolléte és
hidegsége. Ahogy idősebb lesz, a családi asztalnál elejtett szavakból,
kihallgatott beszélgetésfoszlányokból és legfőképpen a hallgatásból, az asztal
melletti üres helyekből bontakozik ki előtte a történet, amit korán meghalt
édesanyjával esélye sem lesz megbeszélni. Anyja, Elsa 1943-ban került
Auschwitzba, ahol komolyzenei tudásának köszönhetően a női zenekar tagja lett.
Milyen beteg és elvetemült elme hozott létre egy női zenekart a földi pokol
kellős közepén? Hogyan létezhettek együtt az emberi teremtőerő legcsodálatosabb
alkotásai Auschwitz embertelenségével? És hogyan élhette túl édesanyja a tábort,
miközben olyan sok rokona, köztük nővére, Lydia odaveszett? Jean-Jacques
Felstein kontinenseken átívelő nyomozásba kezd, és a túlélőkkel folytatott
beszélgetéseiből kirajzolódnak a folyamatos rettegésben zajló próbák, a zene
vidám ütemére robotoló kényszermunkások, a végkimerülésig játszó zenészek és a
komolyzenei darabokból ínyenc módjára válogató Mengele alakja. Emellett pedig
megismeri anyját, ahogy sohasem láthatta: a húsz éves, érzékeny lelkű művészt,
aki bár túlélte Auschwitz borzalmait, teljesen sosem szabadult meg a tábortól.
Az Auschwitz hegedűse szívszaggató, rendkívüli önéletrajzi könyv a túlélésről, a
nemzedékek között öröklődő traumáról és a fájdalom igája alóli felszabadulásról.