Magyarország első városa Esztergom
Magyarország első városa Esztergom Az első szent király itt született, s azóta
szent város ez. (Babits Mihály) Esztergom a magyar államiság bölcsője, az
Árpádkori Magyarország, politikai, kormányzati, gazdasági, kulturális, szellemi,
egyházi központja. A magyar Sion. A szerző felmenői, három évszázada a város
polgárai, belvárosi háza 177 éve, családja tulajdona. A polgárházával szomszédos
telken 4 szer végeztek alapos régészeti ásatást. A régészeti leletek bemutatják
a telek lakóit Kr. e 3500-tól a XVIII. század végéig. Az írott forrásokból pedig
név szerint ismerjük a terület lakót 1777-től napjainkig. A kötet sajátos
formájú, igazi helytörténet, hiszen az 1400 nm históriáján keresztül kinyílik az
időkapu és megismerhetjük az itt lakókat, a polgárváros történetét, amit
félkaréjként vett körbe ekkor a Kis-Duna és egyik ága. Valamint tágabb helyi,
országos, nemzeti és nemzetközi összefüggéseket állít fel. A rendkívül alaposan,
gazdag soknyelvű bibliográfiával, eredeti oklevelekkel alátámasztott munkában,
olvasmányos formában számos rejtélyes történelmi kérdésre kaphatunk választ,
például: hogy kik alapították a várost, hogyan nézett ki a kelta kori Esztergom,
milyen volt az Árpádkori magyar főváros, hogy zajlott a tatár betörés, hogyan
alakult ki a középkorban a kereskedő és iparos polgárság, kik a latinusok, mi
köze Velencének és a velencei kalmároknak, vagy VIII. Kelemen pápának
Esztergomhoz, honnan indult Juliánusz barát, hol lehet IV. Béla király sírja,
hogyan épült fel újra többször Esztergom és a Bazilika. A mű mivel olyan terület
históriáját mutatja be, ahol egy kapavágás után visszaköszön a magyar
történelem, érdekes lehet mindenkinek, akit érdekel a múlt. Stílusa
ismeretterjesztő, forrásai tudományos igényűek, így sokak érdekes olvasmánya
lehet. A könyv külön aktualitása, hogy Esztergomot 2022 májusában a Bazilikában
megyei jogú várossá avatták, és nemsokára feltárhatják IV. Béla második
honalapító király és családja, Esztergomi síremlékét. SZENDREI RÓBERT 1973-ban
született Esztergomban, 4 gyermek édesapja. Felmenői 1741. december 2-án kaptak
polgárjogot Esztergom Szabad Királyi Városában. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt
Ferences Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán
diplomázott jogászként, majd jogtudományból szakvizsgát tett. Jogi tanulmányai
mellett történelmi, szociális munka, teológiai és az Egyesült Államokban a
Niagara Egyetemen politológiai tanulmányokat is folytatott. Munkája során
dolgozott már állami, minisztériumi, fővárosi önkormányzati, egyházi
közigazgatásban, egyházmegyéknél, különböző egyházi szociális, egészségügyi,
segélyszervezeteknél lát el főtanácsadói, vagy egyéb szakmai vezető feladatokat.
Számos civil szervezet tagja, tisztségviselője, jelenleg a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács elnöke. Esztergomi témájú eddigi művei Osvai László-Szendrei
Róbert: Esztergomi Családok, valamint Dr. Lőrinczy Rezsőről az Esztergomi Kórház
alapító igazgatójáról írt munkája.
szent város ez. (Babits Mihály) Esztergom a magyar államiság bölcsője, az
Árpádkori Magyarország, politikai, kormányzati, gazdasági, kulturális, szellemi,
egyházi központja. A magyar Sion. A szerző felmenői, három évszázada a város
polgárai, belvárosi háza 177 éve, családja tulajdona. A polgárházával szomszédos
telken 4 szer végeztek alapos régészeti ásatást. A régészeti leletek bemutatják
a telek lakóit Kr. e 3500-tól a XVIII. század végéig. Az írott forrásokból pedig
név szerint ismerjük a terület lakót 1777-től napjainkig. A kötet sajátos
formájú, igazi helytörténet, hiszen az 1400 nm históriáján keresztül kinyílik az
időkapu és megismerhetjük az itt lakókat, a polgárváros történetét, amit
félkaréjként vett körbe ekkor a Kis-Duna és egyik ága. Valamint tágabb helyi,
országos, nemzeti és nemzetközi összefüggéseket állít fel. A rendkívül alaposan,
gazdag soknyelvű bibliográfiával, eredeti oklevelekkel alátámasztott munkában,
olvasmányos formában számos rejtélyes történelmi kérdésre kaphatunk választ,
például: hogy kik alapították a várost, hogyan nézett ki a kelta kori Esztergom,
milyen volt az Árpádkori magyar főváros, hogy zajlott a tatár betörés, hogyan
alakult ki a középkorban a kereskedő és iparos polgárság, kik a latinusok, mi
köze Velencének és a velencei kalmároknak, vagy VIII. Kelemen pápának
Esztergomhoz, honnan indult Juliánusz barát, hol lehet IV. Béla király sírja,
hogyan épült fel újra többször Esztergom és a Bazilika. A mű mivel olyan terület
históriáját mutatja be, ahol egy kapavágás után visszaköszön a magyar
történelem, érdekes lehet mindenkinek, akit érdekel a múlt. Stílusa
ismeretterjesztő, forrásai tudományos igényűek, így sokak érdekes olvasmánya
lehet. A könyv külön aktualitása, hogy Esztergomot 2022 májusában a Bazilikában
megyei jogú várossá avatták, és nemsokára feltárhatják IV. Béla második
honalapító király és családja, Esztergomi síremlékét. SZENDREI RÓBERT 1973-ban
született Esztergomban, 4 gyermek édesapja. Felmenői 1741. december 2-án kaptak
polgárjogot Esztergom Szabad Királyi Városában. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt
Ferences Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán
diplomázott jogászként, majd jogtudományból szakvizsgát tett. Jogi tanulmányai
mellett történelmi, szociális munka, teológiai és az Egyesült Államokban a
Niagara Egyetemen politológiai tanulmányokat is folytatott. Munkája során
dolgozott már állami, minisztériumi, fővárosi önkormányzati, egyházi
közigazgatásban, egyházmegyéknél, különböző egyházi szociális, egészségügyi,
segélyszervezeteknél lát el főtanácsadói, vagy egyéb szakmai vezető feladatokat.
Számos civil szervezet tagja, tisztségviselője, jelenleg a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács elnöke. Esztergomi témájú eddigi művei Osvai László-Szendrei
Róbert: Esztergomi Családok, valamint Dr. Lőrinczy Rezsőről az Esztergomi Kórház
alapító igazgatójáról írt munkája.
Adatlap
Ár: | 2.290 Ft |
Könyvkereső: | EGYÉB |
Feladás dátuma: | 2024.12.02 |
Eddig megtekintették 12 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Magyarország első városa Esztergom" című hirdetést látja. (fent)