A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt
át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges
intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a
világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma
elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó
orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, okos-megoldások nélkül - hacsak nem
valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E
kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló
hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva,
fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez
egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt
szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az
újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát:
a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég
nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan
beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki
dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink - olykor
állati butaságaink - elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta
tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen
szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az
állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről;
miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból
született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor
elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan
kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat
foglalkoztat - vagy amit sosem mertünk megkérdezni...