HORVÁT ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.
Szerző: Heka, László JATEPress, 2000 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés
éve: 2000 Terjedelem: 312 oldal Tartalomjegyzék: Előszó Bevezetés I. fejezet ? A
HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA A horvát történelem
forrásai A horvát hisztoriográfia A horvátok honfoglalása A nép neve Az állam
megalapítása Trpimir (845?865), a horvát uralkodóház megalapítója Branimir
(879?892), a független horvát hercegség megalapítója Horvátország királyság lesz
Tomiszláv (910?923) idején Sztjepán Drzsiszláv (969?997), Horvátország és
Dalmácia királya IV. Petar Kresimir (1058?1075) kiterjesztette hatalmát a
szomszéd területekre Zvonimir (1075?1089), a pápa szövetségese II. Sztjepán
(1089?1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó Szent László királyunk és a
horvátok Kálmán király a horvát trónon Horvátország állami szervezete a nemzeti
uralkodóház idején Az udvar Az udvari kancellária Az államkincstár (aerarium
regium, fiscus regales) A horvát bán A zsupánságok, a zsupánok A városok
(civitatis) A falu (villa) Az egyház Jogforrások II. fejezet ? A MAGYAR?HORVÁT
ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG A magyar?horvát államközösség kezdetei
Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban Könyves Kálmán (1095?1116) II.
István (1116?1131) II. (Vak) Béla (1131?1141) II. Géza (1141?1162) III. István
(1162?1172) ? Horvátország a bizánciak kezére került III. Béla (1172?1196)
visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól Imre (1196?1204). A
keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára II. András (1205?1235)
Aranybullája A horvát főurak ellenségeskedései A bribiri (brebiri) hercegek
(Subicsok) Vegliai hercegek (knezivo Kr?ki) Kacsics (omisi) hercegek Cetini
hercegek Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek IV. Béla (1235?1270) és a
tatárjárás V. István (1270?1272) A Subicsok (későbbi Zrínyiek) Az Anjou-házi
királyok uralkodása Horvátország I. Károly idején I. (Nagy) Lajos kiterjesztette
hatalmát Horvátországra is Mária uralkodása (1382?1385, 1386?1395) ?
horvátországi lázadás Trón körüli zavargások (Hunyadi) Mátyás (1458?1490) II.
Ulászló (1490?1516) II. Lajos (1516?1526) Bosznia alkotmány- és jogtörténete A
boszniai bogumilok (eretnekek) A boszniai uralkodók Horvátország belső
szervezete az 1102?1526-ig terjedő időszakban Horvátország alkotmányossága A
Szent Korona eszme Horvátország alkotmánya A horvát bán A horvát szábor A
szlavón szábor 1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor 2. A király
elnöklete alatt tartott szlavón szábor A horvát?dalmát szábor Az ítélőmester
(protonotarius, prabilje?nik) Az igazságszolgáltatás Az adózás A vármegyék,
zsupánságok (comitatus) A városok A pénznem és a címerek Az egyház A jogforrások
1. A szokásjog 1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum) 1.2. A városi jogkönyvek 1.3. A
tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis) 2. A törvény 2.1. A vinodoli
törvénykönyv 3. A privilégium 4. A statutum A Raguzai Köztársaság (Respublica
Ragusina) története Raguza belső berendezkedése A Nagytanács A Bölcsek tanácsa ?
Szenátus Kistanács A herceg (rector) Raguza hadserege A raguzai diplomácia Az
egyház Raguza tengerészete A Raguzai Köztársaság bukása III. fejezet ? A MOHÁCSI
VÉSZTŐL 1848-IG Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János I. Miksa
(1564?1576) A horvát parasztfelkelés I. Rudolf (1576?1608) A katonai
határőrvidék keletkezése és megszűnése A tizenötéves háború II. Mátyás
(1608?1619) II. Ferdinánd (1619?1637), III. Ferdinánd (1635?1637?1657) és I.
Lipót (1657?1705) Wesselényi-féle (Zrínyi?Frangepán) összeesküvés A
felszabadulási hadjárat A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése I. József
(1705?1711) és III. Károly (1711?1740) A horvát Pragmatica Sanctio Mária Terézia
(1740?1780) A mai Szlavónia megalapítása Fiume II. József (1780?1790) A horvát
kérdés I. Ferenc (1792?1835) Az illír mozgalom V. Ferdinánd (1835?1848) Az első
pártok Horvát-Szlavónországban Horvátország belső szervezete 1526?1848 között Az
ország neve Báni tanács 1848?1850 Vármegyék (?upanie) Városok
Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai Az egyház Irodalom Mellékletek A horvát
bunyevácok (dalmaták) Szeged életében Miért dalmaták? A bunyevácok letelepedése
Magyarországon A szegedi dalmaták Tisztújítások Szegeden a 18. század első
felében Bajalics (Bajalia, Bajadics) Dugonics (Dugonya) Siskovics (Siskovity)
Vedres (Vedri?, Vödrits, Vődrős) A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar
királyok idején) Térképek
éve: 2000 Terjedelem: 312 oldal Tartalomjegyzék: Előszó Bevezetés I. fejezet ? A
HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA A horvát történelem
forrásai A horvát hisztoriográfia A horvátok honfoglalása A nép neve Az állam
megalapítása Trpimir (845?865), a horvát uralkodóház megalapítója Branimir
(879?892), a független horvát hercegség megalapítója Horvátország királyság lesz
Tomiszláv (910?923) idején Sztjepán Drzsiszláv (969?997), Horvátország és
Dalmácia királya IV. Petar Kresimir (1058?1075) kiterjesztette hatalmát a
szomszéd területekre Zvonimir (1075?1089), a pápa szövetségese II. Sztjepán
(1089?1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó Szent László királyunk és a
horvátok Kálmán király a horvát trónon Horvátország állami szervezete a nemzeti
uralkodóház idején Az udvar Az udvari kancellária Az államkincstár (aerarium
regium, fiscus regales) A horvát bán A zsupánságok, a zsupánok A városok
(civitatis) A falu (villa) Az egyház Jogforrások II. fejezet ? A MAGYAR?HORVÁT
ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG A magyar?horvát államközösség kezdetei
Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban Könyves Kálmán (1095?1116) II.
István (1116?1131) II. (Vak) Béla (1131?1141) II. Géza (1141?1162) III. István
(1162?1172) ? Horvátország a bizánciak kezére került III. Béla (1172?1196)
visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól Imre (1196?1204). A
keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára II. András (1205?1235)
Aranybullája A horvát főurak ellenségeskedései A bribiri (brebiri) hercegek
(Subicsok) Vegliai hercegek (knezivo Kr?ki) Kacsics (omisi) hercegek Cetini
hercegek Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek IV. Béla (1235?1270) és a
tatárjárás V. István (1270?1272) A Subicsok (későbbi Zrínyiek) Az Anjou-házi
királyok uralkodása Horvátország I. Károly idején I. (Nagy) Lajos kiterjesztette
hatalmát Horvátországra is Mária uralkodása (1382?1385, 1386?1395) ?
horvátországi lázadás Trón körüli zavargások (Hunyadi) Mátyás (1458?1490) II.
Ulászló (1490?1516) II. Lajos (1516?1526) Bosznia alkotmány- és jogtörténete A
boszniai bogumilok (eretnekek) A boszniai uralkodók Horvátország belső
szervezete az 1102?1526-ig terjedő időszakban Horvátország alkotmányossága A
Szent Korona eszme Horvátország alkotmánya A horvát bán A horvát szábor A
szlavón szábor 1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor 2. A király
elnöklete alatt tartott szlavón szábor A horvát?dalmát szábor Az ítélőmester
(protonotarius, prabilje?nik) Az igazságszolgáltatás Az adózás A vármegyék,
zsupánságok (comitatus) A városok A pénznem és a címerek Az egyház A jogforrások
1. A szokásjog 1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum) 1.2. A városi jogkönyvek 1.3. A
tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis) 2. A törvény 2.1. A vinodoli
törvénykönyv 3. A privilégium 4. A statutum A Raguzai Köztársaság (Respublica
Ragusina) története Raguza belső berendezkedése A Nagytanács A Bölcsek tanácsa ?
Szenátus Kistanács A herceg (rector) Raguza hadserege A raguzai diplomácia Az
egyház Raguza tengerészete A Raguzai Köztársaság bukása III. fejezet ? A MOHÁCSI
VÉSZTŐL 1848-IG Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János I. Miksa
(1564?1576) A horvát parasztfelkelés I. Rudolf (1576?1608) A katonai
határőrvidék keletkezése és megszűnése A tizenötéves háború II. Mátyás
(1608?1619) II. Ferdinánd (1619?1637), III. Ferdinánd (1635?1637?1657) és I.
Lipót (1657?1705) Wesselényi-féle (Zrínyi?Frangepán) összeesküvés A
felszabadulási hadjárat A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése I. József
(1705?1711) és III. Károly (1711?1740) A horvát Pragmatica Sanctio Mária Terézia
(1740?1780) A mai Szlavónia megalapítása Fiume II. József (1780?1790) A horvát
kérdés I. Ferenc (1792?1835) Az illír mozgalom V. Ferdinánd (1835?1848) Az első
pártok Horvát-Szlavónországban Horvátország belső szervezete 1526?1848 között Az
ország neve Báni tanács 1848?1850 Vármegyék (?upanie) Városok
Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai Az egyház Irodalom Mellékletek A horvát
bunyevácok (dalmaták) Szeged életében Miért dalmaták? A bunyevácok letelepedése
Magyarországon A szegedi dalmaták Tisztújítások Szegeden a 18. század első
felében Bajalics (Bajalia, Bajadics) Dugonics (Dugonya) Siskovics (Siskovity)
Vedres (Vedri?, Vödrits, Vődrős) A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar
királyok idején) Térképek
Adatlap
Ár: | 2.410 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.18 |
Eddig megtekintették 14 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "HORVÁT ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I." című hirdetést látja. (fent)