Harmadik kiadás Szerző: Hészükhaszta József JEL-Odigitria Kiadó, 2022 E könyv,
amelyet már számos nyelvre lefordítottak, az Áthosz-hegyi József ortodox
szerzetes atya lelki gyermekeihez írt leveleinek gyűjteményét tartalmazza. ?Ha
teológus vagy, akkor valóban imádkozol; és ha valóban imádkozol, akkor teológus
vagy? ? olvashatjuk a Filokália egyik művében. Ezt a mondást követte egész
életében Hészükhaszta József (1898?1959), a huszadik századi ortodox keresztény
spiritualitás egyik meghatározó alakja. Fiatalon azzal a szándékkal ment Áthosz
hegyére, hogy Krisztus keskeny ösvényén járva remeteként az egykori nagy
aszkéták, a pusztai atyák útját kövesse. Sokat tanult korának nagy remetéitől, s
aszkézisének középpontjába a szív szüntelen imádságát és az engedelmességet
helyezte. A lélek Istenhez vezető útjának hagyományos három fokozatát ?
megtisztulás, megvilágosodás és beteljesedés ? végigjárva számos kegyelmi
ajándékban részesült, s ezeket közvetítette tanítványainak, akik mind Áthoszon,
mind másutt, többek között Amerikában is nagymértékben hozzájárultak az ortodox
lelki élet újjászületéséhez. Ez a könyv, amelyet már számos nyelvre
lefordítottak, József atya lelki gyermekeihez írt leveleinek gyűjteményét
tartalmazza. A nyolcvanegy rövidebb levél Áthoszon kívül élő szerzeteseknek és
világiaknak szól, míg a kötetet záró hosszú írás, melyet egy remetének címzett,
a lelki út teljes keresztmetszetét vázolja fel. Hészükhaszta Józsefnek a
levelekből feltáruló küzdelmei a legkorábbi egyiptomi remeték aszketikus
hőstetteit idézik, tanítása pedig a megélt teológiát, Isten közvetlen
megismerését tárja olvasói elé. Ugyanakkor lelki gyermekei iránti gondoskodása,
alázata és az emberi gyengeségek megértése egyszerű, szerető, érző szívű
emberként mutatják be őt. A kötet adatai: Formátum: 145 x 203 x 20 mm Kötés:
puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 352 oldal Tartalomjegyzék: Efrém
főapát: Előszó Pár szó az eredeti kiadásról I. rész Levelek szerzetesekhez és
világiakhoz 1. levél: Levél egy ifjúhoz, aki az ?imádságról? kérdezett 2. levél:
Ugyanahhoz, az imádságról, továbbá válasz a kérdéseire 3. levél: Levél egy
szerzeteshez, aki most lép a ?lelki küzdőtérre? 4. levél: Gyermekem, ha figyelsz
arra, amit írok neked... 5. levél: Ne csak leveleket ölts magadra! 6. levél:
Írsz a balgatag szívében lévő haragról 7. levél: Hallgass meg egy történetet,
ami velem esett meg! 8. levél: Nem viseled el mindezt az irántam való
szeretetből? 9. levél: A Teremtő pedig rád lehelt, és az élet lelkét adta néked
10. levél: A kísértéseket mindig megelőzi a kegyelem, figyelmeztetésképpen, hogy
felkészülhess 11. levél: Sok atyát találtam itt, akik gyakorlatban és
szemlélődésben gazdag életet éltek 12. levél: Így lesz az értelem csupa fény,
csupa ragyogás 13. levél: Isten kegyelme nem az évek számától függ 14. levél:
Valóban hatalmas az engedelmesség misztériuma! 15. levél: Tehát nem hallgatsz
rám, és nem térsz vissza? 16. levél: Ha egyszer a Golgota felé haladsz,
szükségszerű, hogy elessél 17. levél: A kísértések idején el ne hagyd a
helyedet! 18. levél: Később ismét csak felkeltem, hogy harcot vívjak az összes
szellemi lénnyel 19. levél: Ne halogasd a bűnbánatot! 20. levél: Ne ess
kétségbe! Ezek a dolgok mindnyájunkkal megesnek 21. levél: A bűn ? legyen bár
kicsi vagy nagy ? a valódi bűnbánat révén eltűnik 22. levél: Tehát nem akarsz
szenvedni? Akkor ne is várd, hogy feljutsz! 23. levél: A bot minden szenvedély
ellenszere 24. levél: Azon az éjszakán Isten megmutatta nekem a Sátán
gonoszságát 25. levél: Az érzékek megnyugszanak, az imádságban lévő pedig
elragadtatásban szemléli Istent 26. levél: Nővérem az Úrban, felettébb jámbor
apátnő! 27. levél: Istenért futok; nem érdekel, mit mondanak az emberek 28.
levél: Egy nővérnek, aki a szent és angyali ?szkímát? fogja magára ölteni 29.
levél: Áldott az Isten, aki a halandókat még testi létükben fölemeli a
testnélküliek életmódjához! 30. levél: Az Úr akarata nélkül nem betegedhetünk
meg, s meg sem halhatunk 31. levél: Számodra a világ meghalt, és te is meghaltál
a világnak 32. levél: A kishitűség a türelmetlenség szülőanyja 33. levél: Nem
tudom leírni nektek, mennyire kedvét leli a Szentséges Szűz az
önmegtartóztatásban és a tisztaságban! 34. levél: Gyermekem, az ilyen változások
mindnyájunkkal megesnek 35. levél: Az ima megszakad, a testrészek megdermednek,
az értelem pedig földöntúli fényben szemléli Istent 36. levél: A szívben
körkörösen mozgó ima nem kockáztat semmiféle eltévelyedést 37. levél: Irántatok
való szeretetből és a lelketek épülésére röviden leírom az életem történetét 38.
levél: Szeretett édesanyám, testvéreim, rokonaim és barátaim! 39. levél:
Szeretett nővérem, örvendj az Úrban! 40. levél: Isten mindig segít, mindig
időben érkezik, de türelmesnek kell lennünk 41. levél: A tavasz közeleg, a
gyötrelmek tele pedig lassan tűnőben van 42. levél: Nővérem, ez a művészetek
művészete, a tudományok tudománya! 43. levél: Valóban láttam egy testvért, aki
egy teliholdas éjszakán elragadtatásba esett 44. levél: Vigyázz, jó leányom,
mert immár felnőttél, és a gondolataid kezdenek megváltozni 45. levél:
Köszöntelek az Úrban, drága és hőn szeretett fiam! 46. levél: Gyermekem, ez a
világ csupa hiábavalóság 47. levél: Mi viszont itt a mennyei filozófiát
választottuk... 48. levél: Kedves fiam, hallgass a szavamra! 49. levél: Életem
mindig így telt, fájdalomban és betegségek között 50. levél: Gyermekem, ki
tudhatja előre Isten ítéletét? 51. levél: Boldog az, aki éjjel és nappal
megemlékezik a halálról, s készül a vele való találkozásra 52. levél: Jaj nekem,
szegény szerencsétlennek! Hogyan adok majd számot az ítélet napján? 53. levél:
Ó, gyermekem! Az ember soha nem teljes egészében gonosz! 54. levél: A pusztai
életnek megvannak a maga küzdelmei, a világiak eltérnek ettől, de hasonlóan sok
van azokból is 55. levél: Taníts meg mindenkit imádkozni, hogy szüntelenül
mondják az imádságot! 56. levél: Aki az időt teremtette, és már az idők előtt
létezett, aki teljes csendben teremtette meg a szent angyalok mennyei
seregeit... 57. levél: A csodás sziklák, mint néma hittudósok hirdetik Isten
titkait az egész természettel együtt 58. levél: Miközben a pap tömjénezett...
59. levél: Az első plagális hangon fogunk énekelni, mivel az örömteli 60. levél:
Akár ennyi idő múltán is igyekezz visszatérni! 61. levél: Ó, hiábavaló világ! Ó,
hazug emberiség! Semmi jó nincs benned! 62. levél: Küldök egy kis irományt a
fiamnak... 63. levél: Nincs menyegzői ruhánk, ezért meg kell tisztulnunk 64.
levél: A szív nem tűri a megosztást, csak Istenednek hódolj, csak őt imádd! 65.
levél: Nagyon kérem, űzze ki a szomorúságot a lelkéből! 66. levél: Amikor az
ember gyónást végez, lelke megtisztul, és olyan lesz, mint a ragyogó gyémánt 67.
levél: Ez azt mutatja, hogy Istennek tetsző életet élnek 68. levél: Ha nem
hagyod el a bűnt, bármit teszel is, veszendőbe megy 69. levél: Ne kételkedj
abban, hogy eljött a fogadalomtétel ideje! 70. levél: Minden jónak kezdete és
vége Krisztus 71. levél: Végy helyes kezdetet, hogy a vége is jó legyen! 72.
levél: Bármit teszel, mindent kísérjen a folyamatos és megszakítatlan értelmi
ima 73. levél: Krisztus igen kegyelmes, és nem kér sokat tőled 74. levél: Minél
jobban szereted, annál inkább szeret téged 75. levél: Add bele a száz
filléredet, és én is beleadom az ezer arany forintomat! 76. levél: Légy óvatos,
és tartózkodj, menekülj a bűn közeléből! 77. levél: Ha olvasod a szentek életét,
és egy kicsit fáradozol éjszakánként... 78. levél: Kevés fáradsággal magas
szintre jutsz el 79. levél: Más szóval, a léleknek minden vágyakozásával Istent
kell magába szívnia 80. levél: Amint megszereted Istent, a felebarátodat is
szeretni fogod, mint magadat 81. levél: Nem hagyom el a Szent Hegyet. Itt fogok
megpihenni atyáim közelében II. rész Egy szerzetes levele egy magányban élő
remetéhez Előszó: Az Úrban szeretett gyermekem! Üdvözöllek, az Isten, az Atya,
Fiú és Szentlélek kegyelme legyen a te lelkeddel! Ámen. I. fejezet: A szerzetesi
rendről és életmódról. Hogyan töltse el a szerzetes a nap 24 óráját? II.
fejezet: Válaszok ugyanazon személy néhány kérdésére III. fejezet: A gondolkodás
szellemi tevékenységéről, valamint arról, hogyan éljünk belátással IV. fejezet:
A figyelemről. Hogyan szálljunk szembe a gőggel, amikor az isteni segítség
megérkezik? V. fejezet: Hogyan jön az isteni kegyelem, és miként lehet
megkülönböztetni a képzelgéstől, valamint a rövid útról VI. fejezet: Hogyan
esnek különféle csapdákba azok, akik így küzdenek, amikor nincs vezetőjük, és mi
erre az orvosság? VII. fejezet: Arról, hogy milyen módon tér vissza a kegyelem,
miután alaposan megedzett bennünket VIII. fejezet: Egy másik eltévelyedésről IX.
fejezet: Ugyanerről a tévelygésről, más szemszögből X. fejezet: A démonok elleni
kettős küzdelemről, és arról, hogy milyen ravasz módon harcolnak az aszkéták
ellen XI. fejezet: A természet három ? természet szerinti, természetellenes és
természetfeletti ? állapotáról, amelyen az ember keresztülhalad felemelkedésében
vagy alászállásában. Az isteni kegyelem három módjáról, amelyet akkor nyer el az
emberi természet, ha erőszakot tesz magán: a megtisztító, a megvilágosító és a
tökéletesítő kegyelemről XII fejezet: A szeretetről Epilógus