Gazdálkodás és társadalom Zemplén megyében a 18. század végén Speculum Historiae
Debreceniense 3. Szerző: Ifj. Barta János Debreceni Egyetem Történelmi Intézet,
2009 ?Zemplén, Bereg, Ungvár, Szabolcs vármegyében Van pénz, van eledel, van bor
a pincében, Mi kell több? mért vesse életét kétségben A magyar, hogy több pénz
jöjjön erszényében?? (Orczy Lőrinc: Tokajban való érkezés télen, 1770-es évek) A
történelmi Zemplén vármegyének ma legfeljebb harmada tartozik Magyarországhoz. E
maradék még önálló közigazgatását is elveszítette, amikor 1950-ben az újonnan
alakult Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe olvasztották. A megyetöredék azonban
csonkaságában is számos történelmi vagy földrajzi nevezetességgel büszkélkedhet.
Sárospatak látogatóját múltunk több évszázados emlékei fogadják, s bár Tokaj
egykori várának köveit régen széthordták, pusztulása sem feledtetheti a hozzá
kapcsolódó régvolt eseményeket. Zemplén megye mindezek ellenére legtöbbször csak
helyszínt adott bizonyos országos eseményeknek, vagy elindította pályájukon a
később nevezetessé váló szereplőket. Lakosai ritkán jutottak jelentősebb
szerephez, települései, tájai történelemkönyveinkben csak mint az országos
események helyszínei fordulnak elő. Pedig a megye a helyi viszonyok iránt
érdeklődő történész számára is hálás kutatási terület. A volt megyeszékhelyen,
Sátoraljaújhelyen gazdag és jól rendezett levéltár várja a kutatókat, esetenként
olyan jellegű forrásokkal, amelyek más megyékben régen elkallódtak,
megsemmisültek. A trianoni békével létrejött országhatár azonban az egykor
virágzó várost a csonka ország peremére vetette, ami bénítólag hatott a
kutatásokra is. Talán ennek is következménye, hogy a levéltár iratanyagának sok
értékes darabja maradhatott kihasználatlanul a kutatásban. Az utóbbi
évtizedekben szerencsére megélénkülő Zemplén-kutatásokhoz kívánok hozzájárulni a
jelen kötettel. (ifj. Barta János) A kötet adatai: Kötés: keménykötés Megjelenés
éve: 2009 Terjedelem: 408 oldal