Baranyai Decsi János Adagiorumának (1598) mutatója Szerző: Baranyai Decsi János
Szerkesztő: Kovács Gábor Krisztián Universitas Kiadó, 2016 Baranyai Decsi János
1598-ban kiadott Adagiorum graecolatino-ungaricorum chiliades quinque című,
mintegy ötezer szólást, közmondást (jórészt három nyelven, magyarul, latinul és
görögül) tartalmazó gyűjteménye a magyarországi irodalom-, nyelv- és
művelődéstörténet fontos része, a műfajban az első ilyen kiadott gyűjtemény. Ám
komoly problémát okoz a gyűjtemény használatában, hogy a főleg Erasmus alapján
készült Adagiorum? semmilyen meghatározható rendszert nem követ, ezért a keresés
benne igen nehézkes. Ezért vált szükségessé a mű magyar nyelvű részéhez készült
szómutató, és a mai helyesírás szerinti átírás elkészítése. Jelen kézirat
Baranyai Decsi János Adagiorum graecolatino-ungaricorum chiliades quinque című
gyűjteménye magyar nyelvű részének a teljes, mai helyesírás szerinti átírását
tartalmazza, továbbá az Adagiorum?-hoz készült mutatót, melynek célja, hogy
megkönnyítse a gyűjteményben a gyors eligazodást. A mai helyesírás szerinti
átírás előnye, hogy sokféle keresési lehetőséget biztosít: rákereshetünk egy
egész mondásra, de akár egyetlen szóra is. A böngészést egy mellékelt
elektronikus adathordozó is segíti. Mindegyik mondáshoz négy szám társul, amely
megfelel az eredeti, 1598-as kiadásban is feltüntetett számnak. Az első szám azt
mutatja meg, hogy az adott szó hányadik chiliasba tartozik, a második pedig a
kifejezés centuriaszámát, a harmadik a decasszámot, az utolsó az adott mondás
decasban elfoglalt sorszámát mutatja. (Ugyanis az Adagiorum? három nagy
egységből épül fel: chiliasokból, azon belül centuriákból, végül decasokból, a
decasokon belül pedig optimális esetben tíz közmondást találunk.) Az átírás
során a következő elveket tartottam szem előtt: a mondásokat igyekeztem a mai
íráskép szerint átírni, és a mai helyesíráshoz közelíteni. Annak érdekében, hogy
a szavak tájnyelvi, valamint egyedi hangzását megőrizzem, s ezzel együtt
biztosítani tudjam az adott tájnyelvi, vagy egyedi szóalak megtalálhatóságát,
ezen alakváltozatok mellett szögletes zárójelben tüntettem fel azok mai
szóalakját abban az esetben, ha a szóalak oly mértékben eltér a maitól, hogy
megtalálása lehetetlenné válna. Például: szömében [szemében]; pök [köp];
reménség [reménység]; üdeje [ideje]. A mai helyesírást követtem a szavak
egybe-és különírásában is. Az írásjeleket, valamint a kis-és nagybetűket abban
az esetben tartottam meg, ha azok megfelelnek a mai helyesírásnak, ellenkező
esetben változtattam. A nyomdahibákat automatikusan javítottam. Jelen kézirat
másik része a szómutató. amely abc rendben közli a szavakat, melyekhez négy szám
társul (tusakodik 3.2.1.9.). Ahogy a mai helyesírás szerinti átírás esetében is,
az első szám azt mutatja meg, hogy az adott szó hányadik chiliasba tartozik, a
második pedig a kifejezés centuriaszámát, a harmadik a decasszámot, az utolsó
pedig az adott decasban elfoglalt sorszámát jelenti. A kifejezések mutatóba
történő felvétele során a következő főbb elveket tartottam irányadónak. A
névmutató elkészítésekor a lehető legnagyobb teljességre törekedtem, ezért a
viszonyszókon és a mondatszókon, valamint a névmásokon és a határozószókon kívül
minden jelentéssel bíró szót felvettem. A főnévi igeneveket, befejezett-,
beálló-, folyamatos melléknévi igeneveket igésítve közöltem a mutatóban, kivéve
azokat az eseteket, amikor főnevesült változat került felvételre, például vert
3.3.9.7. A mutató összeállításakor a mai helyesírás alapelveit követtem. A
publikált magyar közmondás- és szólásgyűjtemények sora Baranyai Decsi János 16.
század végi gyűjteményétől O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című
gyűjteményéig terjed. A szerves előzményekhez, a régebbi magyar nyelv jobb
megismeréséhez és feltárásához ad segítséget jelen kiadvány. A kötet adatai:
Formátum: 145 x 200 x 15 mm Kötés: Puhakötés Megjelenés éve: 2016 Terjedelem:
292 oldal